Csak hogy billenjen a mérleg a másik oldalra is, íme egy ellenpélda az előbbi sztorim folyományaként.
Történt az, hogy a lent említett "kedves" nőgyógyászdoktorúr elküldött a háziorvoshoz, hogy az majd elküldhessen egy kis cetlivel a laborvizsgálatra, hogy kiderítsék, a májfunkcióm meg mittudoménmégmi megfelelő-e ahhoz, hogy kapjak receptet.
A háziorvosomnál előadtam a történetet hogy miért is jöttem meg ilyenek, és mikor kiderült számára, hogy nem magánklinikáról jövök, igencsak felbosszantotta magát, mert nem adtak nekem még a nőgyógyászaton beutalót, pedig adhattak volna. Mondta hogy kár hogy eggyel több kört kellett fussak ezért. Persze adott beutalót, na meg persze azt a hőn áhított receptet is kiállította, amire már nagyon szükségem volt. Úgy látszik, a háziorvosomnak volt annyi bizalma bennem, hogy tudja, nagylány vagyok már és úgyis elmegyek arra a rohadt vérvételre. Ha meg kiderül hogy valami baj van a leletemmel, melyik az a hülye ember, aki azután is szedi?
Egyébként nagyon közvetlen szokott lenni ez az orvos, amellett hogy magázódunk, mégis úgy érzem, megbízhatok ebben a nőben, és valóban jószándékú. Őszintén remélem, hogy ez nem csak annak köszönhető hogy még fiatalabb, és azt is, hogy idővel nem fog úgy kiégni, mint a legtöbb orvos. Biztos vagyok benne hogy nehéz szakma, ha azon az oldalon lennék, ki tudja hogyan boldogulnék a személyiségemmel, de mivel ezen az oldalon vagyok, szívesebben látogatok olyan orvosokat, akik nem csak egy vizsgálati alanyt látnak bennem. Ha optimista/naiv maradok, akkor reménykedek benne, hogy az emberi hozzáállást nem csak sok pénzért a magánklinikákon "árulják". Erről ennyit.
Történt az, hogy a lent említett "kedves" nőgyógyászdoktorúr elküldött a háziorvoshoz, hogy az majd elküldhessen egy kis cetlivel a laborvizsgálatra, hogy kiderítsék, a májfunkcióm meg mittudoménmégmi megfelelő-e ahhoz, hogy kapjak receptet.
A háziorvosomnál előadtam a történetet hogy miért is jöttem meg ilyenek, és mikor kiderült számára, hogy nem magánklinikáról jövök, igencsak felbosszantotta magát, mert nem adtak nekem még a nőgyógyászaton beutalót, pedig adhattak volna. Mondta hogy kár hogy eggyel több kört kellett fussak ezért. Persze adott beutalót, na meg persze azt a hőn áhított receptet is kiállította, amire már nagyon szükségem volt. Úgy látszik, a háziorvosomnak volt annyi bizalma bennem, hogy tudja, nagylány vagyok már és úgyis elmegyek arra a rohadt vérvételre. Ha meg kiderül hogy valami baj van a leletemmel, melyik az a hülye ember, aki azután is szedi?
Egyébként nagyon közvetlen szokott lenni ez az orvos, amellett hogy magázódunk, mégis úgy érzem, megbízhatok ebben a nőben, és valóban jószándékú. Őszintén remélem, hogy ez nem csak annak köszönhető hogy még fiatalabb, és azt is, hogy idővel nem fog úgy kiégni, mint a legtöbb orvos. Biztos vagyok benne hogy nehéz szakma, ha azon az oldalon lennék, ki tudja hogyan boldogulnék a személyiségemmel, de mivel ezen az oldalon vagyok, szívesebben látogatok olyan orvosokat, akik nem csak egy vizsgálati alanyt látnak bennem. Ha optimista/naiv maradok, akkor reménykedek benne, hogy az emberi hozzáállást nem csak sok pénzért a magánklinikákon "árulják". Erről ennyit.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése