Csajos bejegyzés

Mivel az utóbbi időben sokszor is kitárgyaltam a hétköznapokat, hétvégéket, nyűglődéseket vagy boldog pillanatokat, most egy kicsit másabb téma következik. Aki mélyenszántó gondolatokra számít, az most "kapcsoljon át" egy másik csatornára. :)
Nemrég kaptam meg a fizumat, és ilyenkor "jó" szokásomhoz híven megrohamozok egy drogériát, és veszek egy jobbfajta sminket, vagy kettőt, vagy többet, na meg egy kis parfümöt ha akad akciós és persze krémeket, tusfürőket meg ilyen nőcikés baromságokat. Jó érzés válogatni az illatos, színes cuccok között. Most egy arany és egy lila szemhéjpúdert vettem, talán illik majd a lila szemüvegemhez. Szeretem váltogatni a sminkeket, mikor milyen kedvem van, meg persze függ a ruháim színétől is. Van, hogy nagyon szeretem smikelni magam, van, hogy arra sincs kedvem, hogy normális szemödlököt rajzoljak maganak. (Ugyanis még régen elkövettem azt a hibát, hogy túlságosan kiszedtem, szóval most küzködöm a szemem karakteréért)
Furcsa, mennyire nem tudom még mindig eldönteni a stílusomat. Néha jól esik laza alteros cuccokban járni, máskor pedig a nőiesebb stílust szeretem képviselni, legtöbbször viszont e kettő ötvözetét.
A legbosszantóbb dolog ugye még mindig a cipő számora, volt még régen egy bejegyzésem erről, de azt most egy kicsit meg kell cáfoljam. Történt ugyanis, hogy a kedvenc turimban találtam egy igazán lábamra illő tűsarkú cipőt. Kényelmes volt, meg is szokta a lábam, mitöbb az egész mozgáskultúrám megváltozott a cipő hordásától. Egyenesebb lett a tartásom, bármilyen ruhát is vettem hozzá, sokkal elegánsabbnak éreztem, és a nap végére sem fájt a lábam benne. Aztán rájöttem, hogy ahhoz, hogy hosszútávon tudjam hordani a cipőt, a cipészt is sűrűbben fogom látni. Nagyon gyorsan szétmegy a sarka, és nem is a cipő minőségével vagy az új sarokkal volt a baj, hanem a járásommal. Gyerekkorom óta sarkazva járok, ami azt jelenti, hogy például ha itthon mezítláb mászkálok, még az alattunk lévő szomszéd is pontosan tudja, merre járok. Bosszantó és cipőgyilkos, na meg persze cseppet sem nőies. Próbálhatnék változtatni rajta, de talán majd idővel kialakul... Azóta vettem egy másik cipőt télire, aminek szinte egyáltalán nincs sarka. Imádtam!!! Felvettem, és gyorsan, stabilan kezdtem járni benne, mindezt nesztelenül és könnyedén. Tökéletesen kényelmes és meleg, ámde érzésem szerint kicsit sem elegáns. Van egy szörnyű érzésem, hogy ezt a kettőt nehéz kombinálni, pedig de jól érezném magam a bőrömben! Sokszor így is sikerül. Jópár éve még tele voltam gátlásokkal, de mostanság sikerül úgy felébredjek, úgy kilépjek az utcára, hogy igazán jól érzem magam a bőrömben. Nem feltétlenül a ruházatnak, a cipőnek vagy a sminknek köszönhető ez, egyszerűen csak nem járatom azon az agyam, mi rajtam a kivetnivaló. Azt hiszem elfogadtam nagyjából a külsőm hibáit, és próbálom ellensúlyozni. Ehhez persze Laci nagy segítség, hiszen javarészt neki köszönhetem ezt az érzést.
Naugye hogy megmondtam hogy nem lesz itt semmilyen mélyenszántó gondolat?! Néha ilyen is kell. :D