Kortrijk

Ma reggel eszembe jutott Kortrijk, a kisváros, ahol egy szemesztert töltöttem a főiskolán. Nem tudom, hogy jutott eszembe pont ma reggel, de egy hirtelen felindulásból elkövetett keresés következtében szembejött velem a guglin egy fénykép. Csak egy utcakép volt, valahol az iskola környékén készült a kertes házaknál. Semmi extra. Mégis, olyan sokkoló hatása volt rám, mint mikor szembejön velem az utcán a múltam egy szép-fájó szereplője. Elég volt egyetlen pillantás az utcaképre, és az orromban éreztem az ottani levegő illatát és egy pillanatra mintha ismét ott ültem volna a biciklimen, arcomba fújt volna a langyos szellő azokkal az illatokkal, és megrohantak azok a régi érzések. Egyetlen pillanat, és már el is múlt. Tudom, hogy sohasem lesz olyan, sohasem fogom pontosan úgy érezni, és éppen ettől egy kicsit fájdalmas az érzés emléklenyomatával találkozni.