Annyi minden...

Annyi minden történt velem az utóbbi időben, csak egyszerűen nem tudtam leülni egy kicsit a gépemhez, hogy leírjam őket. Ez mostanság jellemző is, hogy az aktív pihenés jelen van, de nincs időm punnyadni. Munka után hazaérek, vacsi és alvás, majd a hajnalokat minnél tovább kinyújtom, hogy akár pár perccel is többet aludjak. Ezt úgy érem el, hogy mindent előkészítek még este, majd reggel csak magamrakapkodom a ruháimat, fogmosás, táska, és indulás félálomban, majd felébredek a hajnali hidegtől és a kávétól a cégnél.

Pénteken egészen jó napom volt. Egész hónapban panaszkodtam a munkahelyem miatt, de a péntek viszonylag kellemesen telt, nem is ordibáltak velem az ügyfelek. :) Kolléganőmmel vártuk már a munkaidő végét, hogy mehessünk ZéPébe egyet lazulni. Jött persze Kriszti, Andor, Anita is, és elfogyasztottunk pár üveg bort a Dunaparton. Majd nagyon elkezdett fújni a szél, és visszaindultunk a szoborhoz, a törzshelyünkhoz. Onnan megláttam egy nagyobb árnyat mozogni a fűben, közelebb érve hozzá, kiderült, hogy egy tündéri idős süni az. Meg is fogtam, és odavittem hozzánk, hogy barátkozzunk egy kicsit. Nagyon szelid állatka volt, még össze sem gömbölyödött. Majd szabadon engedtem, hogy a kis kitérő után folytathassa útját.
Kisvártatva két SzekuRicsi-féle fazon zöld kukásmellényben megjelent, és irgumburgum stílusban közölte, hogy tilos az alkoholfogyasztás közterületen. Persze már rég elraktuk a borosüvegeket a táskába. :D Ekkor meg azt hozták fel, hogy: ja, és tilos rongálni a műemlékeket, szóval ne üljünk ott. Kérdem én, melyik rendeletben van ez lefektetve? Kíváncsi lennék rá, mekkora kárt okozok pusztán az üléssel egy szobron. Persze, koptatom. Lényegében pár száz év alatt bizonyára meglátszik, ha mindenki ráül... :S Na sebaj, mindenki szedelőzködött, én meg csak puffogtam magamban emiatt, már csak az hiányzik, hogy bajba kerüljünk két ilyen izomagy miatt.

Másnap jöttek a srácok és Mágusoztunk. Régen szerepjátékoztunk már ilyen jót, el is repült az idő, hirtelen hajnal lett, én meg jól bealudtam szokásomhoz híven. Vasárnapra megérkezett a mosogatógép amit még előző nap megvettünk. Szóval volt nagy öröm, hiszen a konyha enyhén szólva is el van hanyagolva, mióta dolgozom. Én a leginkább akkor örültem neki igazán, mikor az első program lejárt, és megláttam milyen szép tiszták lesznek az edények.
Este átjött Andor, és megnéztük a Vissza a jövőbe részeit. Jól esett pihenni, kár hogy nem volt elég.

A hétfő szokás szerint bolondokháza volt a melóhelyemen, remélem ennél már csak jobb lesz, hiszen jön a hó vége, és az mindig nyugodtabb...