Néhány éve vettem egy csíkos téli sálat, amely a szivárvány színeiben pompázik. A turiban találok néha kincseket, ezt is annak véltem. Arra sajnos sokáig nem került sor, hogy hordjam is, részben a saját hülyeségemből, mivel a fejembe vettem azt az ostoba gondolatot, hogy biztosan fura lenne mutatkozni benne, hiszen a szivárványszínű zászló a másság jelképe. Sokat törődtem azzal, hogy mit gondol rólam a környezetem, még ha egy számomra ismeretlenről is van szó. Még most is többet foglalkozom ezzel a témával, mint szeretnék ahelyett, hogy jól érezném magam a bőrömben például olyan formában is, hogy úgy öltözök, ahogy jól esik. A mássággal egyébként sincs semmi bajom, de próbálok elvonatkoztatni a színek/minták társadalom által kitalált jelentésétől.
Most előszedtem a szekrény mélyéről ez a sálat, és elkezdtem hordani ebben a szürke, latyakos télben. Jól esik élénk színeket hordani. Nem mindig van hozzá kedvem, általában tükrözi a hangulatomat, hogy milyen színeket hordok. Rosszabb napjaimon nem szívesen veszem körül magam élénk színekkel, mint ahogy rossz kedvemben vígjátékot sem szeretek nézni, tingli-tangli zenét sem szeretek hallgatni. A szivárványos sálamat viszont gyakrabban fogom hordani, csak mert tetszik és jól érzem magam benne.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése