Én, mint frusztrált ügyfél

Ez az idő is elérkezett cirka 5 és fél évvel ezelőtti banki telefonos ügyintézői "pályafutásom" után. Jópár hete sikeresen rádumáltak egy hitelkártyára, mert az milyen jó lesz nekem, hogy a kártyás vásárlásokból akciót kapok. Valami megmagyarázhatatlan okból belementem a dologba. Azóta a pénzügyeimet átlátása igencsak nehézkes lett. Miután ma átvezettek egy x összeget a forintszámlámról a hitelszámlámra, és az össszeg sehogyse stimmelt, felhívtam a bankot, a volt munkahelyemet. Lehet, hogy ott követtem el a hibát, hogy mindezt reggel fél8-kor tettem meg, mert egy álmos női hang jelentkezett be a telefonba, egy kicsit olyan érzésem volt, mintha megzavartam volna reggeli közben, vagy tudomisén. Felvilágosítást kértem tőle, hogy az átvezetett összegről, hogy jött ki ennyi, és hogy mennyit tudok még költeni a hitelkártyáról ezután. Miután nagy nehezen elmagyarázta hogy mi is történt és miért, azután meg akartam rendelni tőle azt a banki szolgáltatást, ami sms értesítőket küld nekem a tranzakciók után. Erre az ügyintéző minden tudó hangsúllyal kijelentette, hogy már be van állítva. Igen. A forintszámlámon. Lehetne-e a hitelszámlámra is? Lehet. Miről kérek sms-t? Mondom mindenről. Akkor elkezdte „rögzíteni a megbízást”, és miután elhangzott tőle hogy "0 Forintos limitet" állít be, akkor megkérdeztem, hogy mi ez. Nos, ez az, hogy mindenről kérek sms-t, de ezt is olyan lekezelő hangon, mintha olyan egyértelmű lenne, hogy csak egy igazán ostoba ügyfélnek kell elmagyarázni. Megjegyzem, ilyen a kondíciós listában említve sincs, szóval csak egy banki szleng, ígyhát én kérek elnézést, hogy nem tudtam.  Már alig vártam, hogy végetérjen a hívás, utálatos dolog volt, hogy pont ehhez a nőhöz került a hívásom. „Segíthetek bármi másban?” ehh, az kéne még!!! De persze csak valami udvarisasnak tűnőt feleltem, és szép napot kívántam, hátha tanul egy kis udvariasságot ő is. Most előveszem újra a banki kondíciókat, átolvasom biztos-ami-biztos. Tudom, hogy az idő sokmindent megszépít, de én nem emlékszem hogy ilyen paraszt lettem volna az ügyfelekkel valaha is. Ráadásul én minden telefonos ügyintézőre tekintettel vagyok, azt hiszem maximális türelemmel kezelem a helyzetet, ezért úgy gondolom, hogy én még könnyű eset vagyok. Mi a helyzet az ordibálós, követelőzős fajtákkal, akik szép számmal előfordulnak? Ez a hozzáállás csak olaj a tűzre. Ha igazán elégedetlen ügyfelet akar bárki is a vonal másik végén tudni, akkor a legegyszerűbb teendő, először is, nem megérteni az ügyfél kérdését, aztán hülyének nézni, majd pedig szájbarágósan elmagyarázni a frankót. Tudom, hogy ez egy nagyon szar munka, de ettől függetlenül a szar munkát is el lehet végezni jól.