Egyik régi kedves ismerősöm elhívott az esküvőjére. Jó szokásomhoz híven már sokkal korábban elindultam, mert valahogy Pasarét és környéke nem ismerős számomra. A megfelelő megállónál leszállva a buszról kezdetben még magabiztosan mentem, majd mikor rájöttem hogy végülis azt sem tudom, jófelé indultam-e, gyorsan megkérdeztem egy idős párt, hogy mondják már meg nekem, merre van az általam keresett tér a templommal. 10 perc múlva ugyanígy jártam, egy idős bácsi útbaigazított, ám újabb 10 perces gyaloglás után megintcsak elbizonytalanodtam, és minő szerencse, még gyalogost sem láttam a környéken. Az óra persze csak ketyegett, és hamarosan megszólalt a déli harang. Nosza, füleltem merről szól a harang, hátha kapok valami segítséget, de olyan halkan szólt, hogy abban semmi bíztató nem volt. Ja, majd' elfelejtettem, délre mentem volna az esküvőre. Mégegy útbaigazítás után már rohantam az úticélom felé, nagynehezen megtaláltam egy cseppnyi templomot, amit igencsak elnyomtak a körülötte lévő házak. Szóval megérkeztem, a hajam csurom vizes lett, a déli napsütés megtette a hatását, és a 100%-os műszálas ruhám is tökéletesen rátapadt a testemre. A komfortérzetem tehát a csúcson volt, mikor odaértem. Nos, maga a szertartás refomátus istentisztelet hangulatban zajlott, néhány zsoltár és ugyanennyi ima eléneklése majd lemormolása után esett pár mondat a párról, de valahogy nem volt olyan megható, mint a filmekben, pláne hogy nem volt még "csókoljátok meg egymást" sem, bár lehet hogy csak én nem vettem észre a hátsó sorból. A menyasszony viszont gyönyörű volt, jó volt újra látni ennyi év után.
Hazafelé jövet ért egy jó hír, ma nem kell mennem dolgozni délután, szóval szabadság... szeretem... :)
Leszállva a buszról és hazafelé sétálva megláttam egy apró, púpos idős nénit, ahogy két hatalmas csomagját próbálja cipelni. Nem szokásom az ilyen (sajnos), de most nem tudtam megállni, hogy odamenjek hozzá segíteni. Meg is kérdeztem udvariasan, hogy segíthetek-e, a néni látszólag nagyon nem akart rólam tudomást venni, fel se nézve csak annyit morgott, hogy nem lesz meg az egyensúlya egy csomaggal. Mikor erre felajánlottam, hogy mindét csomagját viszem egy darabon, már éreztem, hogy ha szegény néni tudna futni, már rohanna előlem. Annyiban is hagytam a dolgot, pedig pont arrafelé ment, amerre lakom. Érdekes azért, hogy az úgynevezett "mai ifjúság"-tól ennyire kell rettegni. Pedig szép kis virágos ruhában voltam, szerintem az arcom sem túl félelmetes, nem hiszem, hogy potenciális rablónak néznék ki... Nagy a bizalmatlanság manapság, biztosan nem alaptalan ez, de azért kérem, ne vigyük már ennyire túlzásba...
A frissen kapott szabadnapomat mintegy megkoronázva este társasjátékozunk egyet a barátokkal és felavatjuk Laci új vizipipáját a meggyes dohánnyal. :P Most pedig egy kis délutáni szieszta jön, mert éppen 40 valahány fok van itt a lakásban. Azt hiszem az lesz a legjobb, ha nézek egy jó filmet!
Hazafelé jövet ért egy jó hír, ma nem kell mennem dolgozni délután, szóval szabadság... szeretem... :)
Leszállva a buszról és hazafelé sétálva megláttam egy apró, púpos idős nénit, ahogy két hatalmas csomagját próbálja cipelni. Nem szokásom az ilyen (sajnos), de most nem tudtam megállni, hogy odamenjek hozzá segíteni. Meg is kérdeztem udvariasan, hogy segíthetek-e, a néni látszólag nagyon nem akart rólam tudomást venni, fel se nézve csak annyit morgott, hogy nem lesz meg az egyensúlya egy csomaggal. Mikor erre felajánlottam, hogy mindét csomagját viszem egy darabon, már éreztem, hogy ha szegény néni tudna futni, már rohanna előlem. Annyiban is hagytam a dolgot, pedig pont arrafelé ment, amerre lakom. Érdekes azért, hogy az úgynevezett "mai ifjúság"-tól ennyire kell rettegni. Pedig szép kis virágos ruhában voltam, szerintem az arcom sem túl félelmetes, nem hiszem, hogy potenciális rablónak néznék ki... Nagy a bizalmatlanság manapság, biztosan nem alaptalan ez, de azért kérem, ne vigyük már ennyire túlzásba...
A frissen kapott szabadnapomat mintegy megkoronázva este társasjátékozunk egyet a barátokkal és felavatjuk Laci új vizipipáját a meggyes dohánnyal. :P Most pedig egy kis délutáni szieszta jön, mert éppen 40 valahány fok van itt a lakásban. Azt hiszem az lesz a legjobb, ha nézek egy jó filmet!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése