Nos, az nem a munkaidő és nem az alvás. Ez a két tevékenység mondhatni holtidő az életemben. Az egyik nyomtalanul eltelik és csak egy tudatalattim által generált álomvilág-emlék marad belőle, a másikból pedig csak a számadatok és a határidők léteznek, amik bevallom őszintén marhára nem kötnek le.
Szóval marad a többi: a kedvesem és a barátok. Az utóbbi időben úgy alakult, hogy a jóbarátaim mivel szintén dolgoznak, így hasonló időben érnek rá, mint én, nem hétvégén, mert az a kedvesé, nem hétköznap délelőtt, mert az a munkáé, nem hétköznap éjjel, mert az az alvásé hanem a maradék parányi időben. Hála az égnek mostanság összejöttek ezek a dolgok. Előző hét pénteken ismét sikerült egy szexésnewyork-os estét tartanunk, csak ezúttal megvolt a Cosmopolitan koktél is, de még a Long Island, és az Orgasmus is. Haha. Jó is volt, együtt hárman, lányok. Nem ér/illik/szabad rosszra gondolni. Isteni finom (koktél) volt. Meg maga az este is fantasztikusan sikerült. Ma este a Margitszigetre ültünk ki, a barátnőm, a kedvese, az én kedvesem és jómagam. Sörözgettünk, borozgattunk, végignéztük a Buda felé búcsúzó Napot, megfürödtünk a melegében, és megvitattuk az élet dolgait. Közben mellettünk jelentős mennyiségű tinédzser rockergyerek halászta a borát a Dunából mi meg azon merengtünk a huszonsok-harmincas éveinkben járva, hogy basszus milyen jó nekik. Azt kell hogy mondjam, a viszonylagos önállóságomat és pénzügyi helyzetemet felcserélném (ha csak egy időre is) egy kis szabadságért, ami tinédzser koromban annyi volt, mint a tenger. A suliban (főleg a főiskolán) volt az a néhány óra, amin jobb esetben megjelentem egy izgalmas regénnyel, rosszabb esetben ellógtam, a maradék időmben a barátokkal mókáztunk, főleg mikor megjött a jóidő, a szüleimnek csak immel-ámmal kellett beszámoljak a viselt dolgaimról és hogy mikor érek haza, szóval jó volt az. Persze megvoltak a hátrányai is, de ezek minél messzebb kerülök időben ettől a korszakomtól, annál jobban elhalványulnak. Egyszerűen volt időm élni.
Most csak töredéke van, de az, amit a kedvesemmel és a barátaimmal tölthetek, sokkal értékesebbnek tűnik. Talán mert az is. És már számtalanszor kifejtettem, hogy miként tisztulnak le a barátságok, pont ezen okokból.
Ma ismét egy fantasztikus estét tölthettem el a barátaimmal és a kedvesemmel, és azt hiszem ilyenkor élek igazán.
Szóval marad a többi: a kedvesem és a barátok. Az utóbbi időben úgy alakult, hogy a jóbarátaim mivel szintén dolgoznak, így hasonló időben érnek rá, mint én, nem hétvégén, mert az a kedvesé, nem hétköznap délelőtt, mert az a munkáé, nem hétköznap éjjel, mert az az alvásé hanem a maradék parányi időben. Hála az égnek mostanság összejöttek ezek a dolgok. Előző hét pénteken ismét sikerült egy szexésnewyork-os estét tartanunk, csak ezúttal megvolt a Cosmopolitan koktél is, de még a Long Island, és az Orgasmus is. Haha. Jó is volt, együtt hárman, lányok. Nem ér/illik/szabad rosszra gondolni. Isteni finom (koktél) volt. Meg maga az este is fantasztikusan sikerült. Ma este a Margitszigetre ültünk ki, a barátnőm, a kedvese, az én kedvesem és jómagam. Sörözgettünk, borozgattunk, végignéztük a Buda felé búcsúzó Napot, megfürödtünk a melegében, és megvitattuk az élet dolgait. Közben mellettünk jelentős mennyiségű tinédzser rockergyerek halászta a borát a Dunából mi meg azon merengtünk a huszonsok-harmincas éveinkben járva, hogy basszus milyen jó nekik. Azt kell hogy mondjam, a viszonylagos önállóságomat és pénzügyi helyzetemet felcserélném (ha csak egy időre is) egy kis szabadságért, ami tinédzser koromban annyi volt, mint a tenger. A suliban (főleg a főiskolán) volt az a néhány óra, amin jobb esetben megjelentem egy izgalmas regénnyel, rosszabb esetben ellógtam, a maradék időmben a barátokkal mókáztunk, főleg mikor megjött a jóidő, a szüleimnek csak immel-ámmal kellett beszámoljak a viselt dolgaimról és hogy mikor érek haza, szóval jó volt az. Persze megvoltak a hátrányai is, de ezek minél messzebb kerülök időben ettől a korszakomtól, annál jobban elhalványulnak. Egyszerűen volt időm élni.
Most csak töredéke van, de az, amit a kedvesemmel és a barátaimmal tölthetek, sokkal értékesebbnek tűnik. Talán mert az is. És már számtalanszor kifejtettem, hogy miként tisztulnak le a barátságok, pont ezen okokból.
Ma ismét egy fantasztikus estét tölthettem el a barátaimmal és a kedvesemmel, és azt hiszem ilyenkor élek igazán.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése