Kábultság

Már eltelt az az idő, amit reggelente az ébredésre szánok, mikor kávé, cigi, origo, blogok, kaja van a soron. Még mindig bántja a szememet a fény, és az agyam helyén mintha valami vattacsomó lenne, amit sehogyse lehet rábírni az értelmes gondolkozásra. Bár lássuk be, hogy ez sokszor előfordul, sokak szerint talán állandóan. :D Szóval most pötyögök egy kicsit a blogba, mert muszáj egy kicsit írogassak, hogy a szakdolira már legalább az ujjaim ne legyenek bezsibbadva, ha már az agyam helyén található vattacsomó még be van. Ezzel viszont azt érem csak el, hogy a ma reggeli bejegyzésem lényegében semmiről sem szól majd, csak hogy milyen kába vagyok, hogy szarul aludtam és hogy még élni sincs kedvem. Hiába: a harmadik legszükségesebb dolog az ember életében szerintem az alvás. A második holtversenyben a kaja és a víz, az elsőt meg ezután már bárki kitalálhatja... ;)

Egyébként lenne is miről írjak, hiszen tegnap egy szakdolgozat szempontjából kevésbé hasznos napom volt, de megjött a tavasz, pólóban flangáltam az utcán, csicseregtek a madarak és habostorta tetejére a meggyet az esti film jelentette, a Bűbáj. Ha az előzőkről többet egyelőre már nem, de a filmről még mindenképpen írni fogok, amint összeszedem magam, és haladok egy kicsit a szakmai pötyögéssel is.
Viszont most jött el az ideje a mai második jó erős kávémnak... :P