Sohasem akartam, hogy a kilókkal való harc befurakodjon az életembe. Most megtette, egy kicsit másképp. Az egyik ismerősöm éppen fogyókúrázik, almát és joghurtot eszik, meg ilyenek. Sovány a lányzó egyébként. Ilyenkor persze bölcsen csendbe kéne maradni, hiszen ő ettől érzi jól magát.
Viszont a gondolatot sehogy sem tudom kiverni a fejemből, ha ő sovány ámde fogyózik, akkor nekem mekkora szükségem lenne erre. Lehet. Lehet hogy felszedtem magamra pár kilót. Alig várom már, hogy legyen egy kis időm valami hülye konditerembe elmenni, vagy aerobic-ozni. Hú, még leírni is rossz. Sohasem gondoltam volna, hogy ilyenre vetemedemem majd. Azt hiszem, ez is annak köszönhető, hogy manapság még mindig a csontsoványság a divat. A fiúk meg nem véletlenül szajkózzák, hogy akkor jó egy nő, ha van mit rajta fogni. Viszont a nők fejében már elindult ez a reakció, amit valószínűleg a társadalom többi női generálnak egymásban: kövér vagy. Ez van. Az én fejemben is kialakult ez a gondolat, és bevallom, nehezemre esik elképzelni magamat néhány év múlva, ahogy a molett ruhaboltba járok majd vásárolni. Talán még segíthetek a dolgon valahogy. De hogy megvonjam magamtól az étkezés örömét, azt már soha! Ja persze, joghurtot azért lehet enni, meg zöldségeket. Én speciel még szeretem is ezeket, de maximum egy jó kiadós kajálás után, desszertnek. Hol marad a jólakottság érzése? Úgyhogy megfogadtam, hogy nem lesz ilyen önsanyargatás, elég lesz az ugri-bugri a fittness teremben. :S
Azt hiszem, problémáim vannak az önfegyelemmel... :)
Viszont a gondolatot sehogy sem tudom kiverni a fejemből, ha ő sovány ámde fogyózik, akkor nekem mekkora szükségem lenne erre. Lehet. Lehet hogy felszedtem magamra pár kilót. Alig várom már, hogy legyen egy kis időm valami hülye konditerembe elmenni, vagy aerobic-ozni. Hú, még leírni is rossz. Sohasem gondoltam volna, hogy ilyenre vetemedemem majd. Azt hiszem, ez is annak köszönhető, hogy manapság még mindig a csontsoványság a divat. A fiúk meg nem véletlenül szajkózzák, hogy akkor jó egy nő, ha van mit rajta fogni. Viszont a nők fejében már elindult ez a reakció, amit valószínűleg a társadalom többi női generálnak egymásban: kövér vagy. Ez van. Az én fejemben is kialakult ez a gondolat, és bevallom, nehezemre esik elképzelni magamat néhány év múlva, ahogy a molett ruhaboltba járok majd vásárolni. Talán még segíthetek a dolgon valahogy. De hogy megvonjam magamtól az étkezés örömét, azt már soha! Ja persze, joghurtot azért lehet enni, meg zöldségeket. Én speciel még szeretem is ezeket, de maximum egy jó kiadós kajálás után, desszertnek. Hol marad a jólakottság érzése? Úgyhogy megfogadtam, hogy nem lesz ilyen önsanyargatás, elég lesz az ugri-bugri a fittness teremben. :S
Azt hiszem, problémáim vannak az önfegyelemmel... :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése